2014. szeptember 15., hétfő

Éljünk örömmel!

A múlt héten vásároltam meg az Erdélyi Konyha szeptemberi számát, amelyben a sok kiváló recept mellett Fagyal Hajnalka Éljünk örömmel! című írása is olvasható. (Ez itt NEM a reklám helye, de valahogy mégiscsak fel kellett vezetnem a mondandómat. :) )

Értékes gondolatokat oszt meg velünk a cikk írója mindennapi harcainkról, céljainkról, értékeinkről, örömeinkről.

És mennyire igaza van, amikor arról ír, hogy céljaink elérésére tett erőfeszítéseink közben mennyire háttérbe szorulnak más, ugyancsak fontos dolgok.

Miért engedjük meg magunknak például azt, hogy - még ha épp otthon tartózkodik is a család minden tagja - külön helyiségben, külön tévé, számítógép előtt ülve "étkezzünk"?
Miért nem éreztetjük minden létező alkalommal szerelmünkkel, gyermekeinkkel, szüleinkkel, hogy mennyire nagyon szeretjük őket, és hogy igazán fontosak nekünk?
Miért zúgolódunk, panaszkodunk, zsörtölődünk szinte vég nélkül - valójában jelentéktelen dolgok miatt?
Miért nem becsüljük meg azt, akink-amink van?

Talán itt most nem is a miértek a fontosak.

Hanem az, hogy felismertük, valamit eddig nem jól csináltunk. És hogy ezután akarjuk másképp, jobban csinálni.
Az elején valószínűleg nagyobb odafigyelést, fegyelmezettséget igényel majd, hogy legyőzzük a rossz beidegződéseket, de ennél sokkal nagyobb lesz a nyereségünk: apró kis örömöket osztogathatunk, amerre csak járunk.

És szerintem ez IS a boldogság.

"Aki mást felüdít, maga is felüdül."
/Péld11,25/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése