2013. augusztus 16., péntek

Az egészség az ember természetes állapota

Tudatosítsuk magunkban: a sav-bázis egyensúly eltolódása, ami manapság szinte már normálisnak számít, nemcsak az emberi sejteket pusztítja el, hanem az élet minden formáját. Az anyagcsere-folyamat következtében folyamatosan savak keletkeznek a testben, például húgysav, szénsav, tejsav, ecetsav, sőt sósav, amelyek még inkább felgyorsítják a túlsavasodás kialakulásának folyamatát, így a sejtek pusztulását, amennyiben az egészséges vesék nem bontják le és választják ki őket.

A savak romboló hatásúak. Még a követ és a fémet is képesek szétroncsolni. Ha bent maradnak a testünkben, és nem semlegesítik őket bázisok, menthetetlenül a legkülönfélébb betegségekhez vezetnek.
Csupán körül kell néznünk ahhoz, hogy rájöjjünk, mennyire fontos testünk számára a sav-bázis egyensúly, és milyen veszélyes, sőt romboló hatású a túlsavasodás. Az erdők pusztulása a talaj elsavasodására vezethető
vissza, ami a savas esők nyomán következik be. Ugyanez a savas eső néhány év leforgása alatt úgy szétmar több száz éves dómokat, hogy a homlokzaton lévő alakoknak gyakran felismerhetetlenné válik az arcuk.
Ha a sav még a követ is így kikezdi, elképzelhetjük, milyen nagy megterhelést jelent testünk számára a túlsavasodás.

Az erdők pusztulása a talaj elsavasodására vezethető
vissza

A betegségek korántsem elkerülhetetlenek, mint azt a hunzák vagy korunk más hosszú életű népeinek példája is egyértelműen bizonyítja - az egészség az ember teljesen természetes állapota. Betegségeink csak
évekig tartó hibás magatartásunknak köszönhetően alakulnak ki. Így a fogszuvasodásnak, ahogy számtalan más megbetegedésnek is, egyetlen oka van: a túlsavasodás. De a savak okozzák a reumát, a köszvényt, az
ízületi gyulladást és a vesekövet is.

Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy egyik olyan élelmiszer sem tartalmaz savakat, amelyet a természet eredetileg táplálékul kínált nekünk, rájöhetünk arra, hogy az anyagcserénk nem rendezkedett be savak feldolgozására. Még a gyümölcsökben lévő savak is teljességgel leépülnek érési folyamatuk során. Mi azonban éretlenül szedjük le a gyümölcsöket, mert így könnyebb eladni őket, és ezzel ártunk
magunknak.

Természetellenes táplálkozási szokásaink következtében gyakorlatilag mindig túl kevés bázis van a szervezetünkben, és a legtöbbünk teste túlsavasodott. Ehhez társul a természetellenesen sok bosszúság és
stressz, amelyek tovább növelik a savak mennyiségét. Amíg a test még ki tud vonni bázisokat a kötőszövetből, az erekből és a csontokból, így próbálja semlegesíteni a savfelesleget. Ennek köszönhetően azonban leépülnek a test ásványianyag-készletei, törékennyé válnak az erek és a csontok, ami szívinfarktushoz, gutaütéshez vagy csontritkuláshoz vezet,de reumát, köszvényt, arthrosist, csigolyadeformációkat stb. is okozhat. Ki gondolta volna, hogy a hajhullás, a depresszió; az ekcéma és a
fogszuvasodás is a túlsavasodás következménye? A túlsavasodás egyszerre élénkítő és bénító hatású. Az ember élénknek, ugyanakkor gyengének érzi magát, nagyon hamar elfárad, és hosszú pihenési
időszakokra van szüksége.

A hajhullás is az elsavasodás következménye


Ráadásul minden embert számtalan, sajnos gyakran fel nem ismert méreg fenyegeti. Idetartoznak a rovarölő és a gyomirtó szerek maradványai, de a számtalan adalékanyag is, többek közt a tartósítószerek, színezékek stb., nem beszélve az ivó- és a fürdővíz klórozásáról. Ezek együttes hatása egy csomó, többnyire ismeretlen későbbi következménnyel jár.

A test mindent megtesz annak érdekében, hogy mentesítse magát a salakanyagoktól. A magasabb funkciót betöltő szerveket, mint az agy, a szem, a fül és a szív, csak a legszükségesebb esetben használja salakanyagraktárnak. Épp ezért nagyon komolyan kell venni azt, ha elhomályosul a látás vagy súlyos hallászavar lép fel. A gutaütés és a szívinfarktus már a túlsavasodásban szenvedő, elsalakosodott test utolsó
állomásait, sőt gyakran a végét jelentik.

A folyamat azzal kezdődik, hogy a test kénytelen leépíteni értékes ásványianyag-készleteit mert semlegesítenie kell a savak áradatát. Ennek következtében „hulladéktárolókat" kell létrehoznia, egyiket a másik után mert másképp nem tud kiválasztani ennyi savat. Pedig ez a folyamat nemcsak elkerülhető, de elsősorban bármikor visszafordítható. Egy-három éven belül a test újból megtisztul, a szeméttelepek eltűnnek, és az ásványianyag-raktárak megint színültig megtelnek. Szellemünk megint olyan tiszta lesz, amilyennek talán fiatalkorunkban éreztük, és újból érvényre jut majd az ember belső szépsége.

(Részletek Kurt Tepperwein: Savtalanítás - A fiatalság forrása c. könyvéből)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése