2012. február 23., csütörtök

Nagyon várom már a tavaszt!


 Szeretem a hóvirágot. Ígéret. Az apró gyönyörűségben ott a remény, hogy hamarosan vége a télnek, és jobb napok jönnek.
Az áldott nap fényében füröszthetjük az arcunkat, az sem baj, ha előbújnak a szeplők. Jó mélyen  belélegezhetjük a friss, csodálatos tavasz illatot.
Szorgoskodhatunk a zsebkendőnyi "birtokunkon", megmozgatva a tél folyamán csökkentett üzemmódra kényszerített tagjainkat.
Ez a munka is a reményről, az ígéretről szól: a bőséges termésről; friss zöldborsóból főzelékről, lecsóról, lekvárról, üvegbe zárt nyárról.
Jöhet a tavaszi nagytakarítás, festés is majd: új színek, tiszta illatok, megújulás a lakásban is.
Csodálatos, hogy nekünk - embereknek - minden nap van lehetőségünk a megújulásra, az újrakezdésre!
Minden reggel egy új tavasz lehet az életünkben!
Hát, csak ez jutott eszembe, mikor ma reggel a járda mellett megláttam a földből éppen csak kibújt hóvirágot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése